Egy kiállítás megnyitójára gyűlt össze a meglepően nagyszámú közönség. A művész Dr. Balajti András, eredeti foglalkozására nézve vegyészmérnök, akit kisgyerekkorától vonzottak az építész édesapa és nagyapa ceruzái, az azokkal létrehozható alkotás izgalma. Már egyetemista korában tanult rajzolni, és folyamatosan gyakorolta is azt.
Főleg tájakat ábrázoló, szemet-lelket gyönyörködtető szén-, toll- és színes krétarajzokkal borítottak a Tető falai. Nyüzsög a tömeg, és még a megnyitó előtt végignézzük úgy a nagyteremben, mint a galéria felső szintjén látható képeket. Majd elcsendesedünk. Makra Klára, a galéria gazdasszonya lép a mikrofonhoz és elkezdődik a megnyitó. Először a MOM Bartók Béla vegyeskara ad elő két számot.
Ez a választás sem véletlen. András a művészetek több ágát műveli, többek között az éneklést. Mint a kórus tagja, ő is ott áll a többiek között. Vezényel Z. Juhász Irén. Majd értő barát, Hidvégi Iván műkereskedő méltatja a művész életútját és alkotásait. Végül újabb két, frenetikus sikerrel előadott kórusmű, és a megnyitó végetér.
De nem ér véget a délután: az ismerősök, barátok még együtt maradnak egy ideig, és kellemes zsongás veszi kezdetét a teremben. A feszült izgalom után András is boldogan mosolyog - megint sikert arattak művei! Én pedig elhatározom, ezentúl figyelni fogom, mi történik a "Tetőn". Ez egy nagyon jó hely!