Kerületünkben az Edömér utca volt a rendezvények egyik helyszíne. Elsőként és egyetlenként itt volt a Gyerek Dal Napja. Mint a bevezetőben elhangzott, a rendezők úgy gondolták, már a gyerekkorban el kell kezdeni szoktatni ehhez az ünnephez a közönséget, hogy ők már ebben a szellemben nőjenek fel.
10 órára hirdették a kezdést, gyűlt is a hallgatóság. Picik, kicsik, nagyobbacskák, babakocsiban, ölben, a papa nyakában, vagy saját kis "járművükön". Némán, kicsit megilletődve hallgatták a köszöntőt, valószínűleg, ők már a zenét várták. De érdemes volt várni, mert kiderült, hogy ugráló várak, és arcfestők is várják a kis vendégeket.
Elsőnek - előkészítendő a hangulatot - Gryllus Vilmos lépett a színpadra. Szülők, gyerekek egyaránt nagy lelkesedéssel fogadták. Bevezetőjében elmondta, hogy mind a négy lemezéről énekel, illetve szeretne együtt énekelni a gyerekekkel. Ez azt is jelentette, hogy az itt jelenlevő szülők gyerekkori dalai is előkerültek, így mindig akadt, aki "besegítsen" az énekesnek. Nehezen engedte el a hálás közönség.
Utána jött a Fogi színház műsora. Ők már díszletekkel léptek fel, megjelenítve részleteket a Vukból és a Süsüből. Nagyon élvezték a kicsik az ismert dallamokat.
Aztán színpadra lépett az Operencia Együttes, kérve a közönség segítségét, mert még nem léptek fel gyerekek előtt élőben. Aranyos dalokat hoztak a napi életből, a bevásárlásról, a borsófőzelékről stb.
Farkasházi Rékát is nagyon várták a gyerekek, beszélgetve velük ismertette meg őket mai költők megzenésített verseivel.
Nagy játék vette kezdetét Kéri Kitty megjelenésével, aki a "Kalandra fel" című gyerekszínházi előadással jött. Szájtátva ácsorogtak a kis hallgatók a színpad előtt, bár akadt egy bátor kislány, aki a művésznő mozgását utánozva mászkált fel-alá.
Koradélután a 100 Folk Celsius színrelépésével zárult a program. Ismert, kedvelt gyerekdalokat hoztak, éneklésre, sikoltozásra bíztatták a gyerekeket, akiket persze nem kellett erre kétszer kérni.
Hihetelenül élvezték a kicsik a programot, hol némán figyelve, hol aktívan részt véve a műsorban. A fellépők közti szünetekben szétszéledtek, játszottak, rohangáltak. Volt, aki elvesztette a szüleit, de mire bemondták, már meg is találta. (volt utána nagy ölelkezés, meg kis sírás, de hamar jött a vígasz) Amint valami "zeneszerű" hang felhangzott, szivárogott vissza a gyerekhad a színpad elé. Persze azért álltak a sorok az arcfestőknél, na meg az ugrálóknál is, de hát zenét hallgatni játszva is lehet! Úgy tűnik, jó volt a gondolat a Gyerek Dal Napja, maradandó élményt nyújtott a kis hallgatóságnak. Bízom benne, hogy jövőre is elhozzák a szülőket, akiket a látottak alapján nem nagyon kell kérniük.
Az apróságokat hazavitték, az utcában megkezdődött a készülődés a délutáni, esti programra, az Utcabálra. A fellépő együttesek már a felnőtteknek bizonyítják, hogy milyen jó is a magyar zene.
Már jóval a kezdés előtt gyűlt a hallgatóság a Főnix zenekart (Máté Péter egykori kísérőit) várva. Hamarosan felcsendültek az első akkordok, az ismert, kedvelt Máté Péter számok. Nem maradt el a siker, mindenkit megfogott a dalok hangulata.
Aztán jöttek sorban a többiek: Rácz Gergő és zenekara kezdte emelni a hangulatot.
Majd az FG4, akik Illés és Fonográf dalokat játszottak, visszaidézve a '60-'70-es éveket. A közönség pedig gyűlt, a hangulat (és a hangerő!) pedig egyre nőtt.
Őket követte az LGT Emlékzenekar, akiknek játékát szinte végigénekelte és tapsolta a közönség. Táncra ugyan nem perdültek, - nem lett igazi utcabál - de a hangulat már a tetőfokára hágott.
Utánuk a Calypso Plus Band tánczenekar jött, felidézve az igazi '60 -as évek házibuliját. Ekkor már a felcsendülő csacsacsa néhány bátrabb középkorú párt táncra csábított...
Az utolsó fellépő a Back II Black volt. Továbbra is lázban tartották a közönséget, akik a felett kérdésre, (22.25 h-kor !) - hogy játszanak-e még - sikoltozva válaszoltak igent, sőt a befejezéskor felhangzott a klasszikus "vissza, vissza" se maradt el.
Szép időben, jó hangulatban így telet el a magyar dal ünnepe az Edömér utcában.
Este az MTV-ben azt a kérdést kapta Presser Gábor, hogy lesz-e jövőre is Magyar Dal Napja, amire az volt a válasza, - amíg a közönség igényli - lesz. Ahogy láttam egész nap a programot, (az ablakunk alatt zajlott) a résztvevőket, a különböző korosztályok szórakozását, biztosra veszem, hogy hagyomány teremtődött.
Így tehát, viszontlátásra 2010-ben, szeptember második hétvégéjén.
