Gyorsan felkelek, ebből többet kell látni! Aztán csak állok az ablak előtt, és nem tudok betelni a látottakkal. Vastag fehér hótakaró, sehol egy lábnyom, és csak esik-esik rendületlenül. Rám ragad a kinti végtelen nyugalom, érzem, csodálatos nap vár ránk.
Egész délelőtt változatlan a kép, úgy döntünk, ebből többet kell látni. Kellően felöltözve, elindulunk sétálni. Ennek a csodának részesének kell lenni. Visszünk fényképezőgépet, ebből meg kell menteni valamit.
Leérünk az utcára. Üres, sehol senki. Csak a vastag hótakaró, a némaság. Talpunk alatt ropog a hó. Alig néhány lábnyom. Odébb egy madár sétájának nyoma. Már látni is, fent gubbaszt a többiekkel a havas fán.
Elindulunk a tó felé. Tele a hófedte jég kacsákkal, szárcsákkal, sirályokkal. Lábnyomukkal még díszesebbé tették a havat. Az úton szembejön egy kis fekete kutya. Mintha fehér cipője lenne, ahogy tapossa a járatlan utat. Orrát időnként beletúrja az ismeretlen hideg csodába. De jó játék!
A templom előtti dombon vidám gyerekek hada szülőkkel, nagyszülőkkel. Akad néhány megszeppent gyerek - nekik még nem volt részük ebben a csodában.
Elindulunk felfelé a hegyen. Mintha csak mi lennénk a világon. Sehol ember, csak a nagy pelyhekben hulló hó. Szinte hallható a csend. A nagy fenyőket, mintha leöntötték volna cukormázzal, roskadoznak. Hósapkát kapott a piros tűzcsap. Vattapaplant a padok. Hóruhát a szobrok.
Később halkan elsuhan egy-egy kocsi, szembejön néhány sétáló. Óvatosan mozog minden és mindenki, ezt a csendet nem szabad megtörni. Egyik ablakból idősebb néni nézeget kifelé. Szemét nem látjuk, csak a mosolyt az arcán. Nem nehéz kitalálni a gondolatait.
Indulunk visszafelé. Egyre több emberrel találkozunk. Senki nem siet. Kényelmesen sétálnak, halkan beszélgetnek. Nézd a kerítést, a lámpát, a kint maradt karácsonyi díszeket - suttogják, nehogy elijesszék a varázslatot.
Lejjebb már kimerészkedett több autó, óvatosan, csendben futnak tova. A gyerekkoromat idézi a látvány - akkor se volt több kocsi az utakon. Miért e párhuzam? Valószínűleg a hó teszi. Meg a béke, ami övezi. Mindenki mosolyog, senki nem morog, hogy nem lehet közlekedni. Lehet, hogy másokat is megérintett ez havas hétvége?
|
|
|
|
|
