Az ország egyik legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetének lakója diplomás lett. Ez nem mindennapos dolog. Példaértékű.
Az 1990-es évek végén sokan 'szurkoltak' Ambrus Attilának. Ő volt a legszimpatikusabb bankrabló sokak szemében - elfogásáig. Ebben a médiának is nagy szerepe volt. 1999-ben 17 év börtönre ítélték. 2009-ben diplomázott a Dunaújvárosi Főiskola Kommunikáció-médiatudomány szakán, újságírás szakirányon. Illetve, Sátoraljaújhelyen, hiszen a vizsgabizottság utazott oda.
Hogyan került ide a főiskolára Ambrus Attila? - kérdezem Pálinkás Istvánt, a főiskola egyik tanárát.
Intézményünk tanára volt abban az időben Dobray György filmrendező, aki munkájával finanszírozta Attila tanulmányait. Tehát az együttműködés korrekt alapokon indult. Egy készülő film kapcsán került kapcsolatba vele. Ismerte terveit. Attila a börtönben érettségizett le és tovább szeretett volna tanulni.
Milyen visszhangja volt annak, hogy itt tanul, ezen a főiskolán?
Senkit nem hagyott érintetlenül. Pozitív és negatív hangok voltak egyszerre. Sokan azt hitték, hogy államilag finanszírozott képzésen vesz részt. Nem! Ismert és ismeretlen barátok segítették a tanulását, s persze Dobray György. Nem utolsósorban pedig a Büntetés-végrehajtás. Ez volt az első ilyen jellegű együttműködés a Főiskola és a Büntetés-végrehajtási Intézet között.
A tanulást, számonkérést, hogyan oldották meg?
Attila egyéni tanrend szerint tanult. Mi, tanárok - havonta, kéthavonta - mentünk hozzá Sátoraljaújhelyre, a börtönbe, mivel a BV kikötötte, hogy nem hagyhatja el az épületet. Az első odautazásom meglehetősen frusztráló volt. A szabályok ránk is vonatkoztak, ám börtönben nem mindennap jár az ember. El kell mondanom, hogy a BV minden segítséget megadott a tanulásához és nekünk is, hogy taníthassuk. Jegyzetekkel készültünk, s bő szakirodalommal is elláttuk.
Ma, amikor az internet rendelkezésre áll, Önök utaztak?
A börtönben az elítélteknek nincsen internet. A börtön, az börtön. Ott a fogvatartottak büntetésüket töltik. A televízió is jutalom, nem nézheti mindenki. Igen, mi utaztunk.
Mennyire általános az, hogy egy elitélt főiskolán tanul? Járható út lenne ez egyáltalán?
Általában nem jellemző még az sem, hogy érettségizzen. Mondom ezt annak ismeretében, hogy nincsenek nagy számok a statisztikákban.
Járható út lenne. Ehhez a család, az oktatás és a büntetés-végrehajtás összefogására volna/van szükség, finanszírozásra, egyéni haladás lehetőségére, szak adta sajátosságokra. . . Médiatechnológiát, médialabort nem használtunk. Sokat segítene a szabadulás utáni társadalmi visszailleszkedésben. Rengeteg előítélet munkál sokakban, de erről jóval többet a szakemberek tudnak mondani.
Pálinkás István - a költő, író, a Dunaújvárosi Főiskola tanára - direkt nem olvasott el semmit Ambrus Attiláról egészen addig, amíg meg nem bízták a kapcsolattartással, utánkövetéssel. Előítéletek nélkül kezdte őt tanítani. Jelenleg könyvén dolgozik, mely természetesen Ambrus Attiláról szól. Szerző és kapcsolattartó egy személyben.
Dunaújvárosból hazatérve kicsit kutakodtam a net-en. Egy német felmérésen akadt meg a szemem. A tanulmány szerint, azok az elitéltek, akik büntetésük letöltése alatt tanulni tudnak, kisebb százalékban válnak visszaesővé.
sztorma - 60+ Médiaműhely (2011. 07. 14.)
|
|
|
április 19. péntek,
Emma
