Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 27. szombat, Hella

Koszorúzás a Petőfi Laktanyában és a Schweidel emléktáblánál

Koszorúzással egybekötött ünnepségen emlékeztek meg idén is az 1849. október 6-án mártírhalált halt aradi vértanúkról a Petőfi Laktanyában és a Schweidel József utcában.

Schweidel József, az aradi vértanúk egyikének leszármazottai is jelen voltak a Petőfi Laktanyában, amikor ünnepélyes keretek között megemlékeztek a honvédelmi vezérőrnagyról és mártírtársairól. A múltidézés alkalmából Simicskó István honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a mai és a régebbi korok embere is az 1849-ben mártírhalált halt 13 vértanúnak köszönheti a szabadságot. Molnár László alpolgármester szerint pedig az aradi tizenhármak vértanúságukkal szinte elsőként képviselték a magyar szabadságot.

A vértanúkra emlékező gyerekek irodalmi összeállítással és katonai énekekkel rótták le tiszteletüket a laktanyában, az ott található mellszobrok előtt pedig elhelyezték koszorúikat és virágaikat a jelenlévők. Az eseményen részt vett Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, Vargáné Kremzner Zsuzsanna jegyző, Baráth Ernő ezredes, a Magyar Honvédség vitéze és Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka is.

Az aradi vértanúk napján, október 6-án koszorúzták meg Schweidel József, honvéd vezérőrnagy emléktábláját is a mártírhalált halt katonáról elnevezett utcában. Emlékét leszármazottai a mai napig őrzik, egyúttal továbbörökítik azt gyermekeik és unokáik körében. Schweidel József az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte. Ezt Schweidel feleségének, a lengyel Domicella Bilinskának a könyörgésére "kegyelemből" golyó általi halálra változtatták, így ő volt a negyedik golyó által kivégzett vértanú. A múltidézés fényében emlékezett meg a honvédelmi vezérőrnagyról a koszorúzáson részt vevő Szabolcs Attila, Újbuda országgyűlési képviselője.

1849-ben a magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a csigérszőllősi mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan augusztus 13-án, délután 3 órakor. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

T. K.

LEGFRISSEBB
×