Semjén Zsolt beszédében Weöres Sándor gondolatait idézve azt mondta, tanulságos, hogy míg a birodalmak, melyeket szinte korlátlan pénz, katonaság, titkosszolgálat, propagandagépezet támogat, alig élnek túl egy-két emberöltőt, a szerzetesrendek örökek, pedig csak néhány imádkozó koldus alapította őket. A politikus szerint Márton Áron püspök (1896-1960) is ennek az erőnek köszönhetően vehette fel egyedül a harcot a kommunista diktatúrával szemben. Hozzátette, kereszténység és nemzet egymást segítő egység, Magyarország pedig akkor maradhat sokáig egységben, ha hű marad a Szent Istváni örökséghez. A Márton Áron Társaság javaslatára 2005-ben nevezték el a Farkasréti teret Márton Áron után, a Hegyvidéki Önkormányzat ezt követően kezdeményezte a szoborállítást. Kontur Tamás szobrászművész alkotása azért kerülhetett csak most méltó helyére, mert a hatályos jogszabályok szerint személyről csak halála után 25 évvel nevezhetnek el utcát, teret, vagy emelhetnek szobrot. Pokorni Zoltán beszédében elmondta, Márton Áron vállalva a következményeket nyíltan tiltakozott a zsidók deportálása ellen, önfeláldozásával és kitartásával pedig Apor Vilmossal, Tartsay Vilmossal és Mindszenty József bíborossal említhető egy napon. A dél-erdélyi magyarság erkölcsi-szellemi vezetője a szószékről emelete fel szavát a magyar kisebbség jogaiért, de sokat tett azért is, hogy Trianon után ne szabaduljanak el az elkeseredett tömegek indulatai. 1949-ben koncepciós perben kényszermunkára ítélték, külföldi nyomásra szabadon engedték, majd 1967-ig házi őrizetben tartották. A Csíkszentdomokoson született püspökről elnevezett tér érdekessége, hogy az osztrák Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető keresztény zarándokút éppen a Márton Áron téren vezet keresztül.