A bűnügyi régiós átalakítást egyrészt a nemzetközi tendenciákkal indokolták. Példaként említették, hogy az elmúlt években a fővárosi rendőrségeken végrehajtott szervezeti átalakítások során hasonló régiók jöttek létre. Az átszervezés másik okaként azt emelték ki, hogy bár az elmúlt 15 évben sorra kicserélődtek a vezetők, nyomozók, változtak a körülmények, az informatikai és társadalmi követelmények, egyedül ezeknek a bűncselekménytípusoknak a felderítési eredményei nem változtak túlságosan. Volt ugyan, amikor 2-3 százalékkal jobb eredményt értek el, de ez mindig egy szűk sávon belül mozgott. A 22 kerületi rendőrkapitányságnak eddig az volt a feladata, hogy a saját területén próbáljon meg minél eredményesebb lenni, és nem voltak motiváltak abban, hogy a szomszédos kerületekkel is megosszák az információkat. Úgy látják, ez nem a korszerű bűnüldözést és nem a lakosságot szolgálja, mert az embereket nem a kerületi eredmények érdeklik, hanem hogy hány bűnözői csoportot "vontak ki a forgalomból". Tóth Gábor rendőrfőkapitány szerint az öt régió létrehozása segíti a kerületek közötti aránytalan terhelések kiegyenlítését. Mint mondta, lehetnek olyan nyomozók, akik a jövőben specializálódnak, tehát csak betöréses lopásokkal vagy a gépjárműlopások felderítésével foglalkoznak. "Azt vallom, hogy nincs olyan ember, aki univerzális és mindenhez egyformán ért" - indokolta a régiókkal felálló speciális nyomozócsoportok létrehozását Tóth Gábor. Az észak-budai régió vezetője Markó Attila, a dél-budaié Balázs Norbert, az észak-pestié Krammer György, a dél-pestié Ács Péter, a központi régió vezetője pedig Ormossy Attila lesz. A régióparancsnokok továbbra is kerületi rendőrkapitányok maradnak és továbbra is a vezetésük alatt álló rendőrkapitányságokon dolgoznak majd.