Május első vasárnapján mindig azt a személyt ünnepeljük, akitől a legnagyobb kincsünket kaptunk, az életünket. Ilyenkor világszerte köszöntjük egy-egy virágcsokorral, vagy kisebb csecsebecsével édesanyánkat. A kisgyerekek óvodában és iskolában ünnepi műsorral is készülnek, hogy saját nyelvükön fejezzék ki köszönetüket.

Így volt ez Újbudán is, ahol az albertfalvi óvodások nemcsak a saját, hanem mások anyukáját is ünnepelték. Ugyanis a helyi Közösségi Házban az Albertfalvi Polgárok Körének is bemutatták zenés-táncos produkciójukat.

Anyák napja megünneplése a görögökig nyúlik vissza: az istenek és istennők anyját, Rhea-t minden tavasszal nagy ünnepség keretében köszöntötték az ókori birodalomban. Ismert, hogy a XVII. századi Angliában sem feledkeztek meg az anyákról: a böjt negyedik vasárnapja volt az ő ünnepük.

Ilyenkor a család apraja-nagyja együtt ment az istentiszteletre, valamint különleges ebéddel-vacsorával ünnepelt. Akik nem tarthattak velük, nem lehettek a jeles napon édesanyjukkal, apróságokkal kezdtek kedveskedni nekik.

Az ünnep szélesebb körben a XIX. században terjedt el. Az Egyesült Államokban először Julia Ward Howe költőnő, aktivista javasolta megünneplését 1870-ben.

Ezután az anyák napja "átlépte a határokat": az emberek ünnepelni kezdték Mexikóban, Kanadában, Dél-Amerikában, Kínában, Japánban, Afrikában és persze Európában is.

A hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték.

Gigi - Újbuda TV (2008. 05. 13.)