60+ Médiaműhely: Légy friss!

A bevezető versikéket a rendezők az unokákkal érkező nagyszülőknek szánták - de úgy tűnt, hogy ezen a szombat délutánon az unokák szabadságolták az ősöket! Mindenütt felnőtteket láttam. Az érdeklődés felkeltését jól szolgálta a városképes kitalálósdi: Londontól Bécsig, Párizstól Rómáig kapkodhattuk a fejünket és nézhettük a kivetítőn a legnevezetesebb épületeket - közben emelgetve 1-4-ig a számokat a tippekre. A zenerészleteknél már hosszabb csend követte a muzsikát - a mezőny megoszlott. Az összeállítók dicséretére legyen mondva, itt már magyar szerzőt is szerepeltettek megfejtésként. A bevágott zeneszámok felidézték nemcsak a zenetörténet, hanem fiatalságunk éveit is - a Für Elisétől a János vitézig. A következő kérdéscsoport is a szemünket gyönyörködtette: festményeket és festőket kellett kitalálni. Itt már előnyben voltak a magyar művészek - a hét festményből négy hazai szerző volt. Ezzel befejeződött a számfelnyújtásos játék - az eredmények összesítésének idejére egy kitöltendő lapot kaptunk: a kivetítőn megjelenő állításokból kellett - számokat megjelölve - eltalálni a megfelelőt. Nagyon tetszett az első tavaszi kérdés - de a többi is ehhez hasonló stílusú volt: Kinek a kertjében nyíltak nárciszok? Hát. . ., elég nehezen kattan be úgy 40-50 év után, hogy ez csak 'A Reményhez' költőjének kertje lehetett - azaz Csokonai Vitéz Mihály! De volt Ady, Arany János, Jókai - és zene: Sárdi Jánostól Mozartig. Itt már igazi fejtörősdivé vált a játék, nagy csend, felismerés - és az öröm hangjai. Megvan! A játék egyre izgalmasabb lett: következett a természettudomány majd a földrajzi kérdéskör. Jaj, mennyit felejtettünk! Milyen állat a pelikán, mennyi a tengeri mérföld, mit tartalmaz a konyhasó, miért veszélyes a szénmonoxid... Hol van Pákozd? Mihez van közelebb Sárospatak? Merre van Bugyi? Ajjaj! Csak nem Dabas Sári mellett?? Végül a nevetés kedvéért: tudjuk-e, mi a mángorló, a nargilé, a manzárd, a spinét, a szeksztáns- és elfelejtettük-e már a csasztuskát? A megfejtéseket a ceruza fel-le, figyelés kísérte - úgy, mintha kisdiákok lettünk volna! Hogyne! Itt nyerni is lehetett a jó megfejtéssel! A játék végeztével következett a szigorú értékelés - bár időnként összecsaptak a vélemények: van-e vár Komáromban? Origano vagy oregáno-e a szurokfű vagy a kakukkfű? Természetesen a végére minden a helyére került: jöhetett az eredményhirdetés és ajándékválasztás. Utóbbit a résztvevők hozták - házuktája feleslegesnek ítélt, de értékesnek becsült darabjaiból, valamint a támogató szomszédsági önkéntesek küldték Albertfalváról. (Esetleg számíthatunk egy Gazdagrét-Albertfalva 60+vetélkedőre?) A jó hangulatú játékzárást, a versenyzőknek főzött gulyásleves – megérdemelt - elfogyasztása követte, majd tangóharmonika esttel zárult a szomszédsági önkéntesek programja Gazdagréten. Az Alzheimer-kórt megelőzendő agycsiszoló játék összeállítását, kivitelezését lelkes csapat végezte: Damm Vali, Gálné Böbe, Müller Rezső, Ruzicska Éva, Sugár György. Köszönjük a játékot!