Újbuda tele van izgalmas építészeti, várostörténeti emlékkel, a kerület számos pontja hordozza a múlt nyomait. A Bartók Béla út külső részén lévő „Füzesi” épületegyüttes a kerület közlekedéstörténetébe nyújt bepillantást.
Újbuda egyik kulturális sajátossága, hogy közösségi ház hálózattal biztosítja a kulturális szolgáltatásokat. Ezek létéről, szerepéről és feladatairól beszélgettek az Etele Helytörténeti Kör keretében január 31-én az Albertfalvi Közösségi Házban.
Közlekedéssel kapcsolatos helytörténeti játékot indít közösségi oldalán a Budapesti Közlekedési Központ. A héten péntekig minden nap közzétesz egy-egy régi budapesti helyszínt ábrázoló archív fotót.
Negyven éve, 1976. szeptember 1-én csengettek be először az Őrmezei Általános Iskolában, ami akkor nemcsak a tanév indulását jelezte, hanem egy új városrész születését, egy új közösség formálódásának kezdetét is. Őrmező kisváros nagyvárosban, kedves, sajátos világ, ahol mindenből csak egy van.
Helytörténeti előadás és beszélgetés
Ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Szentimrevárosi Egyesület, a kerület legnagyobb civil szervezete.
Siklóval a Gellért-hegyre!
A Gellért-hegyet elsősorban a Citadellával, a panorámával és a Szabadság szoborral azonosítják. Kevésbé ismert, hogy a főváros szívében elnyúló domb történelme, növényzete és állatvilága is egyedülállóan érdekes.
Albertfalvi Közösségi Ház, 1116 Budapest, Gyékényes utca 45–47., Telefon: 204-6788
Februártól az Albertfalvi Közösségi Házban látogatható az Etele Helytörténeti Gyűjtemény, amely Csonka János és Karinthy Frigyes emléktárgyait őrzi.
Két év telt el azóta, hogy az Urbanistán összecsaptak a budapesti városnegyedek és több fordulós viadalban kiderült, hogy melyikük az olvasók kedvence. Akkor a ferencvárosi József Attila-lakótelep nyert toronymagasan (nyomában Wekerlével és Újlipóciával). A verseny újraindult, most az újbudai városrészekről lehet szavazni.
Az Etele út 15–25. szám alatt álló ház Budapest első házgyári elemekből épült – nem az akkor megszokott salakbeton technológiával készült – panelháza, amely idén július 1-én ünnepelte 50. születésnapját.
1930. május 29-én, 45 napos vita után az országgyűlés mindkét háza elfogadta a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikket, melynek alapján létrejött a XI., a XII., a XIII. és a XIV. kerület. A XI. kerület akkori képét korabeli írások alapján idézzük meg.
Pincétől a padlásig, napjainktól száz évvel ezelőttig járhatjuk be Budapest százéves épületeit április harmadik hétvégéjén. A Budapest100 hagyományteremtő szándékkal indult 2011-ben azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő épületekre, valamint az ott élők történeteire, épített környezetünk értékeire.
Gyermekkori emlékeiket megörökítő könyvbe keresnek az 1970-es 80-as évekből származó további albertfalvi fényképeket a könyv szerzői: Jakobetz László és Bánki László. Bármilyen épületet, eseményt, helyszínt ábrázoló fényképet várnak a Móricz Zsigmond körtértől a Fehérvári út végéig.
