Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
február 20. hétfő, Aladár, Álmos

Kerületi séták

Kerületi séták

Kedves Olvasó!

 

Forgassuk vissza az idő kerekét, és jöjjenek velem egy rövid sétára a múltba.

Kezdjük utunkat a Szent Gellért téren, és képzeljük el, hogy egy időutazás részesei vagyunk.

Az 1868-as városrendezési térképek szerint is „Új Budán” járunk. Ez az elnevezés szerepel az építkezések tervrajzain is mintegy jelezve azt a polgári büszkeséget, mely szerint Buda újabb területekkel bővül, itt terjeszkedik tovább.

 

A környék ma is hangos a Metro építkezések zajától, de 100-120 évvel ezelőtt is megszenvedte a Duna feltöltésével, a Ferenc József híd (Petőfi híd) munkálataival, a Sárosfürdő és a folyó partján álló házsor lebontásával, majd a Gellért Szálló és a fürdő építésével járó felfordulást.

 

A Gellért-hegy a Duna kanyarulatában mindenkori katonai célokat szolgált. A török idején palánkvárral erősítették meg, majd az 1740 után készült képeken egy kálvária keresztje magasodott a tetején. József nádor engedélyével 1815-ben Európa szerte híres csillagvizsgáló majd egy távirgány kezdte el működését rajta. Az épületek súlyosan megrongálódtak a szabadságharc idején 1849-ben, majd Haynau elrendelte a Citadella építését, mely az önkényuralom jelképe lett a pesti nép szemében. Utoljára a második világháborúban volt hadi -eseményekben szerepe. A citadella előtt ma Budapest egyik jelképe, Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített Szabadság szobor áll, mely eredetileg több alakos volt, de a szovjet felszabadítás átértékelését követően a  szoborparkba szállították őket.
 

A Gellért felépülését annak a páratlan fürdőkultúrának köszönheti, mely immár századok óta virágzik a meleg vízű forrásoknak köszönhetően. A magyarok letelepedése után a Kelen-hegynek nevezett sziklás hegy lábánál fakadó gyógyvizeket „alhévíznek” hívták, melyekre II. Endre megépítette lánya tiszteletére a Szent Erzsébet Ispotályt. A török hódoltság alatt megnagyobbították a sziklába vájt fürdőt, és az egyik legkedveltebb hely lett Budán. A XIX. században a Sárosfürdő a főváros tulajdona lett, majd 1918-ban a helyén megnyitotta a Szent Gellért Gyógyfürdővel egybeépült Szállót is, mely mind a mai napig Budapest egyik jellegzetes és patinás épülete

 

Gellérthegyi sziklatemplom előtere Gellért-tér, az építendő Sárosfürdő helye Lourdesi Kápolna közelről

 

 

 

 

Induljunk el tehát a Szent Gellért térről. Vessünk egy pillantást a Műegyetem legrégebbi épületére a Czigler Győző által tervezett „Chemia” épületre (1903), majd nézzünk fel a mellette álló Wellish testvéreknek épített 3. számú házra, és gyönyörködjünk kicsit a neobarokk stílus jegyeiben. Gondoljuk csak el, hogy a ház bal oldalán kávézó, jobb oldalán étterem és korabeli stílusban kialakított terasz várta a vendégeket. Haladjunk el az épület előtt, a másik sarkán söröző, később a Műegyetem Kávéház, majd Próféta Vendéglő és hosszú évekig a kerület házasságkötő terme is volt. Ma visszatértek régi nevéhez, Próféta lett, de Galéria.

 

 

Kir. József Műegyetem Fiedler Gusztáv éttermei

 

 

Szemben, a mai Szeged Étterem helyén,  a Gebauer Kávéház állt. A kávézó 1909-től a híres „kávés családé” a Gebauereké lett. Gebauer Béla 1922-től egyedüli tulajdonosként bővítette, majd eladta, végül visszavásárolta. A légteret belül kétszintessé alakította át. Az emeleti részen lakását leválasztotta, és kis ablakon keresztül lesett ki vendégeire. A Gellért Kávéházat, mert később így hívták, mérnökök, tanárok, festők és szobrászok látogatták. Itt születtek Somlyó Zoltán versei, és itt írta - egyik asztaltól a másikig sétálva - Tersánszky Józsi Jenő: „Legenda a nyúlpaprikásról” című kisregényét. Alul, a pincerészben Gebauer Béla megnyitotta a Kakasfészek Éttermet, ahol engedély nélküli tánczene, különben meg cigányzene szólt - mint manapság is.

 

 

Nem mehetünk el a 8. számú ház előtt anélkül, hogy fel ne pillantanánk a környék építészei közül leghíresebb páros a „lágymányosi” Fischer József és Detoma Alfonz munkájára. Az épület magán viseli tervezői stílusát: a boltíves lakó és üzletbejáratokat, a népi építészet ihlette virágmotívumokat, a középső osztásban kiugró tető formájú szemöldökfákat, függőlegesen és négyzetesen osztott favázas ablakokat, melyeket néhol apró, színes, eredeti üvegek díszítenek.

Ebben az épületben volt 1912-től a Kelenföldi Hírlap szerkesztősége. Az újság határozottan kiállt az akkor még I. kerülethez tartozó városrész problémái, gondjai mellett. Az 1913. évi 2. számban pl. önálló postahivatalt, templomot, kórházat, iskolát, népkonyhát, kiállítóhelyet és könyvtárat is követeltek az itt lakóknak.

 

 

 

A másik oldalon, a 17-19. számú ház tűnik ki a többi közül. 1910-ben Glattfelder Gyula itt hozta létre egyetemista fiatalemberek részére a Szent Imre Kollégiumot, benne a Szent Imre kápolnát. Belső kialakítása is szigorú elvek szerint történt, az épület a hagyományos felfogású, neoromán építészet jellegzetes példája.

 

Szent Imre Kollégium Fehérvári -út 17 Budai Szent Imre Kollégium, Hadiemlék

A Szent Imre Kollégium bérházában, (a mai  Bartók Béla út 15./A. számú ház 5. emeletén) lakott Kosztolányi Dezső (1913-1916-ig). Itt vette el feleségül - ahogy ő hívta - Görög Ilonát, és idehozta haza születése után gyermeküket, Ádámot. Nem véletlen tehát, hogy ebben az időben az író gyakori vendége volt a közeli Hadik Kávéháznak is.

Mivel az épületnek sajátos kialakítása folytán a két része merőleges a fő útra, ezért velük pont szemben, a 15/B-ben élt, az akkor még egészen kisgyermek Ottlik Géza is (1912 és 1916-ig).

 

 

Idős lokálpatrióták szerint, régen a „Fehérvári úton” is működött un. kinematográfia. A körúton az 1900-as években több „otthon-mozgóképszínház” fogadta az újdonság iránt érdeklődő közönséget. Azok, akik belekóstoltak az ízébe, és persze anyagilag is megtehették, hasonló vállalkozásokat működtettek lakásukon. Jóváhagyott tervrajzok szerint (1907) ilyen „kinepatográph színház”  volt a mai Bartók Béla út 23. sz. házban. A szigorú tűzvédelmi szabályok szerint elhelyezett 114 „szék ülőhely” és a gyerekek számára letett 14 pad a régi mozgóképszínházak hangulatát tükrözik.

 

Korbeli plakát arról ad hírt, hogy a Kelenföldi Népsegítő Szövetség 1915 februárjában, a Fehérvári út 26-ban, jótékonysági céllal megrendezte a „Kelenföldi Művészek Kiállítását. Nem volt ez újdonság, hiszen a kerületi festők számtalan jótékonyságú rendezvény szervezői voltak már akkor is.

Az építési tervek szerint ez az épület a Hadik Laktanya volt, és nem is lehetetlen, hogy az I. világháború idején helyet adott hasonló célú programoknak.

 

A laktanya 1898-ban-ban épült, és ugyanúgy, mint a legtöbb házat emeletráépítéssel bővítették 1930 és 1940 között. Hadik András katonai karrierje Mária Terézia magyar huszárezredéből indult el, végül császári főparancsnokká léptették elő. Gondolom, hogy azon nem csodálkozna, ha tudná, hogy az utódok nevéről egy laktanyát neveztek el, de azon biztos meglepődne, hogy e katonai létesítmény kapcsán egy kávézó is nevét viseli.

 

 

Erről a helyről rálátni a régi iskolára. Az 1870-ben létesített intézményt Budapest főpolgármestere 1904-ben helyezte el falai közé Fővárosi Községi Elemi Népiskola néven. Azóta több száz diák tanulta meg padjaiban a betűvetés tudományát. Sokan közülük büszkén vallották magukat a híres iskola diákjának. Az iskola ma Gárdonyi Géza nevét viseli, a tetején álló zenélő óra hangjára meg-megállnak a járókelők.

A Bartók 29-ben Almásy László híers afrikakutató emléktáblája áll. Itt lakott a második világháború végéig. Róla mintázták meg az "Angol beteg" című film főszereplőjének alakját.

Egypár lépéssel az iskola után Csonka János egykori lakóháza elé érünk. Itt alakította ki 1925-ben első gépműhelyét, majd 1929-ben gépgyárát. Hamar híre ment a kis műhelynek, hiszen Csonka nevét a szakmában már akkor jegyezték a porlasztóról és a Csonka autóról. A műhely idővel kibővült, és bár Csonka János nem élhette meg, idővel áttelepült az új Fehérvári útra.

 

Mielőtt sétánk végére érnénk, nézzünk szét a Gárdonyi téren. Ez a név megszokottá vált 1933 óta, amikor felállításra került Horvay Jánosnak az íróról készült szobra.

Gárdonyi Géza szobra

 

A Bartók 32. számú házban volt a Nap Mozi. Nézőtere párhuzamosan húzódott a Bertalan Lajos utcával. 2013-ig különböző üzletek, lakások voltak az átalakított, szétdarabolt helyiségekben, várhatóan 2014-től az Önkormányzat „Kulturális Városközpontjának” közösségi terei funkcionálnak majd benne.

 

 

A NAP Mozi 1914-től 1949-ig üzemelt. Az  elmondások szerint a Simplon Mozinál, (mely néhány évig szintén itt működött a Nappal szemben,) egy kissé egyszerűbb volt, közönsége is a szegényebb emberek közül került ki. A kamaszok, főleg az egyetemista ifjak igyekeztek, hogy olcsóbb jegyeikkel bejuthassanak a 30-as évek divatos francia szerelmes filmjeire, melyekben az akkori erkölcsöknek megfelelően a szereplők már egymás kezét is megfoghatták.

Gyakran betértek márcsak azért is, mert a mozi folytatásaként, a magas földszinten volt a Guller Tánciskola, amelynek emlékeit szívesen idézik fel azok, akik még idejártak.

 

Most tekintsünk fel a Hadik Ház műtermére, amely ma is egy festőművész otthona. Itt élt életének utolsó éveiben Csontváry-Kosztka Tivadar (1912-1919-ig).  Ekkor már nem festett. Lelki egyensúlya megingott, de betegsége nem gátolhatta meg az írásban és a közéleti tevékenységben.  Filozófikus tartalmú műveket írt az ember életének értelméről, a művészetről, a háborúról. Brossúrákat szerkesztett, papírra vetette naplójegyzeteit. 1912 májusában egyik súlyos gondolatokkal teli írását fel is olvasta a „Lágymányosi Kelenföldi Polgári Kör” nagytermében (ami akkortájt a Gebauer Kávéház alagsorában volt).

 

 

A ház sarkán levő Hadik Kávéháznak több tulajdonosa is volt. Közülük virágkorát Kaiser Adolf idejében élte (1923 -1942-ig).  Ekkor lett a környék íróinak, művészeinek törzshelye. Karinthy Frigyes, Devecseri Gábor, Déry Tibor, Németh Andor írásaikban is megemlékeznek az itt töltött órákról. Festett tablójukat a mai Hadik Kávéház fala is őrzi.

 

 

Üdvözlet a Hadik Kávéházból A "Szatyor" bejárata és interiőrje

 

A kávézót 1940-től az épület pincéjében kialakított Hadik Taverna, avagy, ahogy Karinthy után hívták belső hánccsal borított faláról, a Szatyor Bár bevétele tartotta el.  Ajánlom, hogy ha valaki egy kellemes, és a Pannonhalmi Apátság pincéjéből beszerzett vörös borra vágyik, hát hívja fel az 58-1-09-es számot, hátha kap még estére egy szabad helyet náluk.

Eddig a séta, aminek folytatására a következő alkalommal kerül majd sor.

 

 

Mika Edit

2013. december

 

Források: Ifj. Csonka János-Csonka Béla: A Csonka Gépgyár Önéletrajza,

Gerle János: A XI. Kerület Építészetének emlékei

Kelenföldi Hírmondó 1913. 2.sz.

Gebauer Imola: A Gebauer Kávéház története

 

LEGFRISSEBB
×

Erősödött a szociális jelenlét az extrém hidegben  

A korábbi esztendők gyakorlatának megfelelően 2016 novemberében Molnár László alpolgármester a téli krízisidőszakra való felkészülést célzó egyeztetésre hívta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a XI. kerületi közterület-felügyelet, Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztálya, továbbá a XI. kerületi rendőrkapitányság illetékeseit. A tanácskozás alapján fokozottan együttműködnek a területen dolgozó szakemberek.