Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 11. hétfő, Árpád

60+ Médiaműhely: Tegezzem, Magázzalak?

Nem vagyok egyedül, akit sokszor bosszant, hogy léptem nyomon 'Letegeznek'. Gondolom más is van így ezzel! Sokszor bosszant, hogy fiatalok, öregebbek elfelejtenek időnként kulturáltan viselkedni.

Rohanó életünk hozta ezt magával? Ahogy felnövünk elfelejtjük, hogy mit tanultunk kisgyerekként?

Ezekről beszélgettem Görög Ibolyával, a protokoll szakértővel. Igen, Ő az. Az ismert protokollfőnök éveken át segítette politikusok és civilek munkáját, évtizede trénerként járja országot-világot, könyveit folyamatosan keresik.

Protokoll vagy inkább etikett?

A viselkedéskultúra - ezt a szót szeretem a legjobban - a napi életünk része. A beilleszkedés tudománya, a siker kulcsa, a normális emberi együttélés alapja.
A protokoll valamilyen szempontok szerint szervezett, irányított mozgás, pl. üzleti protokoll, diplomáciai protokoll stb.
Az etikett a magyar nyelvben nagyon ceremoniális, túlszabályozott viselkedést takar - szerencsére ilyen a mindennapjainkban nincs.

Érdekelne, hogy mennyire vagyunk tisztában a hétköznapi protokoll előírásokkal?

Maradjunk a viselkedési normák kifejezésnél. Az európai konvenciók, formák több száz éve rakódnak, gyűlnek bennünk, az is tudja, aki nem tartja be.
Mikor egy gyerek nem adja át a helyét a buszon, kifelé néz és elvörösödik. Mivel elvörösödik - van remény az Európai Unióra.

Ha valaki konkrétan nem is tudja, hogy például kit engedjen és hogyan előre az ajtónál, a belső hang mindig jót súg - meggyőződésem, hogy zsigerből tudjuk ezeket. Csak sajnos páran nem tartják be, inkább nyomulnak, erőszakosan elsöprik az útjukban állót.
De ez a kevesebb. Tudja, nagyon jó példa erre a rágógumi. Amerikaiság szerint pH értéke van, meg 'tisztícccsa', de az európaiság azt mondja, hogy aki beszél, nem eszik. . .

Van-e egyáltalán hétköznapi protokoll?

A mindennapokban állandóan viselkedünk - többnyire jól. A lépcsőházban köszönünk a szomszédnak, megköszönjük, ha valaki átadja a helyét a metrón, amikor belépünk valahova, akkor köszönünk. . . A kulturált és normális együttélésünk része a viselkedésünk.

Ajándékozás terén mire kell(ene) ügyelnünk?

Ajándékozni mindig azt kell, amit a másik szeretne kapni. A figyelmesség nagyon fontos. Az ajándék értéke, ára kevésbé döntő. Én azt mondom, hogy egy nem túl drága, egyszerűbb toll is lehet ajándék - ha szépen csomagoljuk be. A csomagoláson azért múlik a dolog, mert az személyesen csak tőlem van. . .
Aki ajándékot kap, kibontja és nagyon meg kell örülni neki, hiszen azért adták. Legfeljebb majd utána elrakjuk, jövőre jó lesz valakinek. . .

Tegezés, magázás. Miért lett ennyire „divatos” a tegeződés? Miért furcsa az, hogy valaki inkább a magázódás híve?

Sajnos a tegeződés mindent elsöprően elterjedt, de nagyon sok embert bánt meg.
Pizzát rendeltem, a futár a kaputelefon felszólt, hogy 'szia, hova vigyem?' Mondom, 'Jó estét kívánok, én Görög Ibolya vagyok'. Válasz: 'Szia, hova vigyem?' 'Mit?' 'Pizzát hoztam, szia.' Aztán mire felért a liften az emeletre, feltehetően rájött, mert mélyen elpirulva, zavartan 'jóestét'-tel köszönt.

Azért terjedt el ennyire, mert egyrészt az emberek nem tanultak meg magázódni. Én a középiskolában kötelezővé tenném, hogy legalább az ellenkező nemű tanár magázza a diákot, hogy annak magáznia kelljen és megtanulja.

A másik ok, hogy majd' minden angol forrást - könyvet, filmet, zenét - tegezve fordítanak le. Pedig az angol csak a jóistent tegezi.
Az európaiság magázódik. Németül, franciául, oroszul valakit letegezni - hát annak rokonnak kell lenni.
Az infantilizmusnak ma nagy ázsiója van, nincs felső korhatár, még egy ötvenéves férfi is képes helló-val belépni egy irodába, egy boltba.

A tegezés azt jelenti, hogy azonos a társadalmi szerepünk (együtt őriztünk libát). Biztos, hogy egy fiatal ügyvédnek nem esik jól, ha a pincér letegezi az étteremben.

A magázódásnál az 'ö' és a 'maga' közti különbség miatt merülnek fel gondok. Az 'ön' a távolságtartó, tiszteletteljes, a 'maga' a szinten szólítás vagy lefelé. De a magyar nyelvtan nem teszi kötelezővé a használatát. Rosszul lefordított reklámban halljuk, hogy 'és akkor majd ön látni fogja.' Fölösleges a névmás.


Az elektronikus világ etikettje?


A felgyorsult technikai fejlődés nyilván hoz magával újabb elvárásokat. A mobil leginkább szem előtt van, sokan ugye 'bunkofon'-nak is titulálják. A csengőhang megválasztása, az üvöltve beszélés, a fejhallgatóval járkálás és levegőbe beszélés, csöngés a színház nézőterén, fontos tárgyaláson. . . - mind-mind felháborítja az embereket.
Az internet használata fantasztikus, rengeteg új ismeretet lehet elérni, az elektronikus levelezés gyors. De alapjaiban ne vegye át a személyes kapcsolatokat. Majd előbb-utóbb rájönnek a gyerekek is, hogy jobb, ha látom a szemét, amikor beszélek vele. . .

Az e-mail terén egy fontos kérésem van. Ha valaki kap egy levelet, azonnal válaszoljon, ha mást nem, annyit, hogy 'köszönöm, megkaptam, később válaszolok'.

sztorma - 60+ Médiaműhely (2011. 01. 13.)

LEGFRISSEBB
×