Több évvel ezelőtt, amikor az első ilyen levelet kaptam, én bizony utánamentem. Leveleket írtam a címlistában szereplőknek és érdeklődtem. Pár évig nem kaptam hasonló tartalmú levelet. A múlt év végén megint bekopogott a netes postámon a kérés, sőt a közismert közösségi portálokon is találkoztam vele pár nappal ezelőtt.
Gondoltam egy merészet. Megyek az illetékeshez. Az Országos Vérellátó Szolgálat régióigazgató főorvosa, Dr. Kalász László egy vaskos dossziéval fogadott mosolyogva.
Önök tudnak ezekről az e-mailes körlevelekről?
Igen! Tudunk ezekről a felhívásokról. Véradóink tájékoztatnak minket. Érdeklődnek, hogy tényleg szükség van-e a kért vérre. Őt tudják, hogy ha kell, akkor mi személyesen keressük meg őket telefonon. Soha nem ilyen formában!
Ilyenkor megköszönjük a levél írójának a tájékoztatást, és kérjük, hogy írja meg a többieknek, hogy ez 'vaklárma'. Tucatnyi ilyen levelet őrzünk évek óta.
Van-e valós alapja ezeknek a kéréseknek?
Volt olyan eset, amikor a beteg hozzátartozója félreértette az orvos tájékoztatását, és a kereskedelmi rádiókhoz, újságokhoz fordult azzal, hogy vér kell. Ezzel egy lavinát indított el. Nem hibáztatom. Izgult egy beteg rokonáért.
Mit tesznek Önök, amikor tömegesen jelentkeznek egy-egy ilyen felhívásra?
Örülünk, és 'bosszankodunk' egyszerre. Megpróbáljuk elmondani, hogy nem mi adtuk ki a felhívást. Köszönjük, hogy ide fáradtak és segíteni szeretnének.
Szomorúságunk oka az, hogy, egy-egy ilyen eset mesterséges hiányt tud előidézni. Amikor valaki vért adott, a következő véradásig 2 hónapnak kell eltelnie. Ha két hónapon belül ténylegesen szükségünk lenne az adott vércsoportú vérre, nem tudunk véradókat mozgósítani.
Időnként a médiában elhangzik, hogy vérhiány van. . .
Nem vérhiány van ekkor sem, hanem a tartalékkészleteink csökkentek. Ilyen eset volt 2004-ben. Ekkor mi fordultunk a média felé, és kértünk segítséget. Két hét alatt a tartalékkészleteink megduplázódtak. Köszönjük azoknak, akik akkor segítettek.
Az év bizonyos szakaszaiban, mint például a január-február és a nyári hónapok - július-szeptember között - csökken a tartalék. De ekkor sincs hiány! A betegellátást biztosítani tudjuk folyamatosan.
Mit tudnak ilyenkor tenni?
Megkérjük a kórházakat, hogy a tervezett műtéteket halasszák el egy kicsit. Ennek sem a beteg, sem a hozzátartozó persze nem örül, bosszankodik. Néha értetlenkedik. Mi az, hogy nincs vér! Vér van, de gondolni kell arra is, hogy bekövetkezhet egy nagy baleset, és életbevágó lenne az a vér, ami éppen készleten van.
Tervezett műtét? Kifejtené egy kicsit bővebben?
Ilyen műtét - mondjuk egy csípőprotézis behelyezése. Tudom, aki esetleg éveket várt a műtétre nem örül, hogy esetleg egy-két nappal, héttel később kerül operálásra. Megértem, fontos az is, hogy fájdalom nélkül éljen.
Van viszont más lehetőség is, amit kevesen használnak ki. A családtagok dedikáltan adhatnak vért, a nagyműtétre várónak. Ekkor mi levesszük a vért, és azt csak az kaphatja meg, akinek a részére adták.
Lehetőség van arra is, - persze megfelelő kivizsgálás után - hogy a műtétre hónapokat váró beteg saját magának előre adjon vért, amit aztán a műtét során megkap. Ennek semmi kockázata nincs. Ez, ha mondhatom a legoptimálisabb megoldás.
Igaz egy kicsit 'macerás'. A műtétet végző orvosnak kell kérni, a betegnek be kell jönni ide hozzánk. A kivizsgálás után természetesen levesszük a vért, és amikor kell, rendelkezésre áll.
Van elég rendszeres véradó?
Csökkent a számuk valamelyest. Örvendetes viszont az, hogy évente 40 000 új véradó jelentkezik. Sok ilyen új véradóból lesz aztán rendszeresen másokon segítő véradó.
Remélem, hogy ezek után, ha Ön olyan körlevelet kap, melyben vért kérnek, elgondolkodik. Nem küldi jó szándékkal tovább a levelet. Ezzel nem segít, sőt. . .
Akkor jár el helyesen, ha a Vérellátó Szolgálatnál tájékozódik, és részükre továbbítja a többnyire alaptalanul indított lánc e-mailt.
sztorma - 60+ Médiaműhely (2011. 02. 10.)
|
|
|
április 20. szombat,
Tivadar
