Többgyermekes szülők tapasztalatból tudják, hogy ami jó a tízévesnek vagy kisebb gyereknek, nem minden esetben felel meg 14-15 éves testvérének. "Önző" szülői szempontból az igazi megoldás az, hogy gyermekeiket lehetőleg egyszerre küldjék el nyaralni, így nekik is jut pár pihenőnap. (Néha ilyenkor végzik a kisebb lakásfelújításokat, de ha nem, legalább néhány nyugodt, gondtalan nap vár rájuk.) Mert hát a szülő is ember!
Az iskolai táborokban nem minden gyermek vehet részt. A módszer erősen hasonlít a tanévben megszokottakhoz. Ha a nebulóra "pikkel" a tanerő, eleve veszett fejsze nyele az a nyaralás, kivéve, ha a testvérét más fából faragták.
Természetesen agilis szülő ebbe nem nyugszik bele, keresi a megoldást.
Egy többgyermekes család részére sok telefonálás után megtaláltatott a legkedvezőbb ajánlat. Az értesítőből kiderült, hogy az üdültetést egy katolikus alapítvány üzemelteti. Nem baj, rájuk fér! A csekk és a tudnivalók között találnak egy térképet is, a könnyebb célba éréshez. Nosza elő a menetrendekkel. Hamar kiderül, hogy hétvégén elég bonyolult a helyszínre jutni. Telefon a táborba, segítség kellene az odajutásban. Nem így, és nem erre számít. Kiosztják, hogy hol él, nem elég, hogy kedvezményesen üdülhetnek a gyerkőcök, még elvárja, hogy utaztassák is őket?
Egyébként az a szokás - mondják, hogy többen összeállnak, és kocsival viszik e a csemetéiket. Pech, se kocsi, se ismerős, marad a vonatozás. Több kilométeres gyaloglás után végre itt a tábor! A gyerekek maradnak, a szülő meg kuncsorog a többi szülőnél, hogy legalább a vasútállomásig valaki hozza vissza.
De végre nyaralnak a gyerekek!
sztorma - 60+ Médiaműhely (2009. 07. 02.)
|
|
|
április 25. csütörtök,
Márk
