60+ Médiaműhely: '. . . Hadd keressen az a szerencsétlen!. . .'

Járom a körzetemet. Egymás után szedem össze a kitöltött nyomtatványokat. Humor is akad bőven, meg persze más is.


A címadó mondattal fogadtak az egyik helyen. Kedveskedésnek szánták! Arcomon biztos látszott az értetlenség. A magyarázatból kiderült, hogy az egyik családtag az internetes kitöltés mellett voksolt, a másik a papíralapút részesítette előnyben. Szavaztak. A papír győzött. Indok - az idézett mondat.


Többemeletes régi bérház. Lift persze nincs. Fenn kezdek. Lihegve nyomom a csengőt. 'Szegény asszony! Pont magát küldték?' fogadtatás után együtt töltjük ki a nyomtatványt. Majd jön a magyarázat: fiatalabb biztosra gondoltak, mert az ismerősöknél egyetemista járt.


Volt, ahol kávéval kínáltak, érdeklődtek, hogy hogyan haladok. Az egyik lakásban éppen vacsoráztak. Nem zavartak el, pedig mondtam, hogy még van dolgom a házban. Visszajövök. Egyenek nyugodtan. Nem akarták, hogy visszajöjjek, inkább egy tányér levessel kínáltak. (Az illata jó volt, de nem kértem) Két fogás között elkészült az összeírás.


Olyan is előfordult hogy, megkértek, jöjjek vissza egy óra múlva, mert most kezdődik kedvenc filmjük a televízióban. Visszamentem.


A körfolyosós lépcsőházban hamar „híre ment”, hogy ott vagyok. Többen már a rácsnál vártak. Az idősebb, egyedül élő korosztály kifejezettem örült nekem. Volt kivel egy kicsit beszélgetni. Egy ilyen beszélgetés során derült ki, hogy a legfelső emeletre ne menjek. Ott az egyik unoka összeszedte a lakók íveit, és elvitte, mert a 'gépen fogja kitölteni'. Meglepődtem. Megköszöntem a segítséget.


Dolgozik a 'konkurencia'! Minket, biztosokat, időt, pénzt nem kímélve felkészítettek erre a munkára. Hangsúlyozták a titoktartás fontosságát. Mindez úgy látszik hiába! Így is lehet!


Azért nem panaszkodom. Holnap majd 30 kérdőív anyagát kell átnéznem és felvezetnem a címlistára.


Nagyon sok helyen mérgesen közlik, hogy a netes kitöltést választják. Én ne keressek rajtuk! Az egyik helyen már nem bírom cérnával a gúnyos kijelentést és közlöm, hogy bruttó 180 forintot már kerestem ezen a címen. Elkerekedett az illető arca. Bocsánatot kér! Ő úgy hallotta, hogy egy-egy számláló több százezer forintot keres pár órai munkával. Elveimet feladva közlöm vele a pontos összegeket. Arca még jobban vörösödik, majd közli, hogy ennyiért ő nem vállalta volna.


Még pár nap, és lezárul az internetes kitöltés lehetősége. A jövő héten erre már nem hivatkozhat senki. Enyém teljesen a terep!

sztorma 60+ Médiaműhely (2011. 11. 03.)