A keresztény naptárban január 6-a a Vízkereszt napja; amely őskeresztény ünnepként Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe. Ide sorolják a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint első csodatételét (a víz borrá változtatását) a Kánai menyegzőn. A vízkereszt a karácsonyi ünnepkör végét jelzi, a kifejezés a vízszentelés hagyományára utal.
A karácsonyi ünnepkör végét jelzi a karácsonyfa ilyenkor szokásos elbontása is. - Sok néphagyomány kapcsolódik a vízkereszthez, például a háromkirály-járás, amikor a bibliai háromkirályokat - Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt - megszemélyesítők házról házra mentek, énekeltek és köszöntötték a háziakat - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 adásában. Ilyenkor került sor a házszentelésre is; a házra felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűit és az aktuális évszámot, ezzel kívánták megvédeni a portát és lakóit minden rossztól. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek: ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és a halottakat is - sorolta a néprajzkutató.
Az utóbbi években ismét előtérbe került, erősödött a házszentelés hagyománya. Az ajtófélfára ilyenkor felírják az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit, idén a következő formában: 20 + C + M + B + 19. A többi fontos naphoz hasonlóan vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás, vagyis ha január 6-án hideg volt, korai tavaszt vártak.
A farsang ideje minden évben vízkereszttől a nagyböjt kezdetéig, azaz húshagyókeddig tart. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap. Legkorábbi lehetséges dátuma: február 3., a legkésőbbi március 9. Idén ez a nap március 6-a, vagyis 2019-ben a farsangi időszak január 6-tól g március 6-ig tart.
