Nem csak lakásokban kellene gondolkodni

• Mit jelent az önkormányzat számára az építési hatósági jogkör elvonása?
Semmi jót. Különösen azért, mert az itt élők már a 2019-es előválasztási kampány során kifejezésre juttatták, hogy túlépítettnek tartják a kerületet, és szűkül az életterük. A jelzés nem pusztán egy szubjektív érzetre épült, azt élték meg, hogy az óvodai, bölcsődei, iskolai elhelyezés, a háziorvoshoz férés lehetőségei nem érik el az elfogadható mértéket. Amikor a 2019-es önkormányzati választások után átnéztem a kerület statisztikáit, kiderült, közel 15 ezer lakás felépítésére adtak ki engedélyt, ami mintegy 45 ezer beköltözőt jelent. Ez hallatlanul magas szám. Mint ahogy az is, hogy a ’90-es évek óta 32 lakópark épült, illetve épül a kerületben. Ha más nem, ezek a számok mindenképpen alátámasztják, hogy törekedni kell a lakásépítési hullámok valamilyen szintű korlátozására.

• Tavaly a Miniszterelnökség levélben érdeklődött az önkormányzatoknál, szándékoznak-e kijelölni rozsdaövezeti besorolású területeket. Akkor még számított a kerületek véleménye?
Inkább alibi cselekedetnek nevezném az akciót, mint valódi kérdésnek. „Megkérdeztem őt, válaszolt, lerendeztük a látszatkört, a jelentősége viszont semmi.” A válaszunk természetesen az volt, hogy nem kérünk belőle. Azóta egymás után jelölik ki azokat a területeket, amelyek esetében kiemelt beruházás fejlesztőjeként az alól a kötelezettség alól is fel van mentve egy vállalkozó, hogy egyeztessen az önkormányzattal, amely 2020 óta lakásépítést sem engedélyezhet. Ma már csak városképi szempontból van lehetőségünk elbírálni egy beruházást. Ezt is csupán akkor, ha az nem tartozik ebbe a bűvös, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházási körbe. Máskülönben az önkormányzattól teljesen függetlenül, a kerület építési szabályzatát átlépve azt építenek, amit akarnak. Mindenki emlékszik arra, hogy a Mol-torony építésével a világörökség részét képező városi panoráma került veszélybe, nemzetközi visszhangja is volt az ügynek, mégis az eredeti tervek szerint épült meg a székház. Most a Műszaki Egyetem területén terveznek ugyancsak kiemelt beruházásként felhúzni egy 40 méter magas épületet, holott a kerület építési szabályzata maximum 24 méter magasságot tesz lehetővé. Azt csinálnak, amit akarnak.

• A kerületben soha nem látott csúcsokra tört a beruházási kedv: tavasszal 11 kormányzati, beruházói megkeresés érkezett a kerülethez, és mindegyik lakóparképítésről szól…
Miért kell feltétlenül csak lakásokban gondolkodni? Értem én, hogy 5 százalékos áfát lehet visszaigényelni a rozsdaövezetben épült lakásokra. De miért nem gondolkodnak zöld területben, utakban, parkokban, játszóterekben? Egy üzletember most nyilván azt mondaná, figyeljen ide, polgármester úr, maga nem ért ehhez. Lakásban van a pénz. Igaza van. Nekem meg az a kötelességem, hogy a kerületben élő emberek érdekét védjem. Hogy például ne olyan óvodába, bölcsődébe járjon a gyerek, ahol a maximális létszám fölötti csoportot kell működtetni, de persze ez senkit nem érdekel, ezt oldja meg az önkormányzat.

• A kormány igyekszik minden kiskaput bezárni, például azzal, hogy a rozsdaövezeti akció­területeket automatikusan kiemelt beruházássá nyilvánítja. Milyen eszközei maradnak így az önkormányzatnak?
Igyekszünk olyan megállapodásokat kialakítani, amelyek mindenki számára kedvezők. Ezt hívják településrendezési szerződésnek (TRSZ), amelyben a beruházó bizonyos fokú kötelezettséget vállal a környezet élhetőbbé tételére, útra, parkra, iskolára, üzletre, óvodára, bölcsődére, parkolásra. Igaz, nem kiemelt beruházás volt, de a Buda Gardens sikertörténet számunkra, hiszen tárgyalások útján az eredeti tervekhez képest 40 százalékkal sikerült csökkenteni a beépítést és növelni a zöld területi arányt. A másik ilyen a Demján Sándor-féle tóvárosi lakópark most kezdődő bővítése. Mondanom sem kell, a hideg veríték folyt rólunk az egyeztetéseken, de végül az eredetileg tervezett 1326 lakást lealkudtuk 900-ra, a beruházó pedig vállalta a Kánai-tó revitalizációját, valamint a 2000-es évekbeli első két ütem során teljesen elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket, azaz orvosi rendelő, bevásárlóhelyek vagy óvoda létesítését. Szerencsére sok esetben van erre hajlandóság. Jelen pillanatban is folynak a tárgyalások a kerület tehermentesítéséről. A civilekkel is kapcsolatban vagyunk, akiket arra biztatunk, hogy gyertek, adjunk együtt hangot annak, hogy a kerület a miénk, azt lehetőség szerint mi formálhassuk úgy, ahogy mi szeretnénk, hiszen mi élünk benne. Újbuda kezdeményezésére egyébként egyetlen beruházás indul, mégpedig a madárhegyi gyermekközpont, ahol lesz óvoda, bölcsőde, gyermekorvosi rendelő és játszótér, ezeket ugyanis anno szintén figyelmen kívül hagyta a beruházó. Értem én, hogy lakásban van a pénz, de könyörgök, ki fog utat építeni és minden mást?

• Az önkormányzat jogi fegyvertárának része a hároméves változtatási tilalom elrendelése is. Érdemes vele élni?
Kétélű fegyver, amelynek bevetését nagyon-nagyon meg kell gondolni. Tudniillik ezek a területek magántulajdonban vannak, így a tulajdonos érvényesítheti a bíróságon az elmaradt haszon után járó veszteség kifizetését, ami akár több milliárd forintos követelésként jelentkezhet az önkormányzattal szemben. Mi éltünk a lehetőséggel Madárhegy vonatkozásában, amit a képlékeny helyzet indokolt. A Buda Gardensnél is felmerült a lehetőség, de a tulaj jelezte, ha élünk az eszközzel, mindenképp benyújtja a számlát.

T. D.